A 2016-os futball Európa bajnokság stratégiai és taktikai elemzése

0
euro2016.jpg

 A 2014-es
labdarúgó világbajnokság stratégiai öröksége


labdarúgó stratégia és taktika
Minden egyes korszakban
alkalmazott sportstratégiák és taktikák, tökéletes lenyomatai az adott kornak.
Így a nagy sport világesemények
története, egyben jól leírja azt is, hogyan változott a stratégiai és a
taktikai gondolkodásunk
, az adott időszakban. A világ legnézettebb
sporteseményei a futball tornák – ami, hogy 30 év után végre a mi válogatottunk
is ott lehetett egy nagy nyári tornán, rávilágított arra, hogy Magyarországon, legyen bármilyen a politikai berendezkedés, a
labdarúgás mégiscsak vallás
– kiváló módon szemléltetik ezeket a
változásokat.

Már a 2014-es labdarúgó
világbajnokságon

szembetűnő volt, hogy a spanyolok tiki-taka taktikai rendszerének leáldozása
után,
számos kisország vált
egyszerre versenyképessé.
Emiatt a piacvezető
csapatoknak, a stratégiájuk megvalósításához számos, a konkurensektől függő
taktikát kellett kialakítaniuk
. Már nem létezett többé a „játsszuk a saját
játékunkat” elv. Ezt kitűnően mutatta a brazil labdarúgó válogatott katasztrofális
elődöntő béli 7-1-s veresége a németektől, amit a bronzért folyatott mérkőzésen
a hollandok könnyed 3-0-s diadala tetőzött be. A futballban új korszak nyílt, ami egyeseknél saját történetükkel,
tradícióiikkal szembeni identitás válságot is hozott.

A németek győzelmét
éppen az hozta meg, hogy mind a futball stratégiák, mind a taktika területén
képesek voltak a megújulásra. A német stratégia alapjait
a következőképpen lehet megfogalmazni: saját
játékstílus, filozófia építése
, – ezzel a legjobb hagyományaikat sikerült
újra írni, amit a tökéletes fizikai állapot és a végsőkig való küzdelem
jellemez. Ezt jól mutatta a döntő béli és az Algéria elleni hosszabbításos
győzelem is.
Taktikában, pedig a
meglévő játékelemek igazítása az ellenféléhez
, így különböző variánsok
használata, akár egy mérkőzésen belül is, amit a legoptimálisabb logisztikai
háttér felépítése, a legjobb erőnléti állapot eléréséhez, tett többek között
lehetővé.

Ezt a
komoly kutatásokon és tudáson alapuló előnyt, úgy nézett ki az Európa
bajnokságon sem fogja egyik válogatott sem behozni.
A németek, ezért győzelmi
reményekkel érkeztek a versenyre, aminek a házigazda franciák és a statisztikák
alapján a spanyolok mellett, a legnagyobb esélyesei voltak. Azonban ma már azt
a tudást, ami az előnyöket teremti, könnyen ki tudják elemezni, szoftverek,
szakmai stábok segítségével. Így ha nem
dolgozol folyamatosan az előnyök fenntartásán, akkor 2 év ma már a futballban
is túl hosszú idő ahhoz
, hogy ezek a
versenyelőnyök ne olvadjanak el.


A taktika
változása


taktikai felállás
A németek egyik előnyét,
hogy a taktikát az egyes csapatokra szabva, más-más stílusban és
elképzelésekkel tudtak játszani mérkőzésről mérkőzésre, mindenki más is
megtanulta. Ennek köszönhetően sokszor
az ellenfél taktikájának kioltására, elrontására törekedtek a csapatok.
Elsősorban
a hibákat kihasználva igyekeztek, az ellenfél játékmódjára reagálni az
együttesek. Így igazán nagy különbségű győzelmek is csak súlyos taktikai hibák
sorozatából születtek. Inkább hibázott
többet egy csapat, mintsem játszotta túl a másik őket.
A magyar válogatott
kiesése is a nyolcad döntőben jól mutatja ezt. Egy szabadrúgásnál elkövetett
hiba miatt a belgák gyorsan vezetést szereztek. Így olyan játékra
kényszerültünk, amit korábban nem játszottunk, túlságosan kinyíltunk és már fizikálisan
sem bírtuk a rendszeresen magas szinten játszó játékosok, 3 naponta tétmérkőzéseken
történő terhelését. A 2016-os Európa-bajnokság fő jellemzője, a biztonsági megoldásokon alapuló,
türelmes játék volt, amely az ellenfél hibáinak kihasználását célozta,
nem
pedig a hibák kikényszerítését vagy az önálló kezdeményezést részesítette
előnyben.


Európa
braziljai


Míg a világbajnokság
súlyos identitás válságot hozott a braziloknál, amit azóta sem tudtak kiheverni
a 2016-os Copa American már a csoportkörben kiestek, addig Európa braziljai a
portugálok, az eredményesség érdekében újra írták ezeket a hagyományokat. Ezért nagyon fontos a saját történetünk,
ami a portugáloknál egy játékosban Cristiano Ronaldoban testesül meg igazán.

A saját történetünk, identitásunk mindig olyan vezérfonal, amivel tudjuk magunk
pozícionálni a piacon, s fenn tudjuk tartani a figyelmet. Mindig érdekes, hogyan módosul ez a pozíció, hogyan írjuk újra ezt a
történetet.

emblematikus figura
Fotó forrása: indianexpress.com
Cristiano
Ronaldo

a gyors, kreatív, látványos támadó
futball portugál ikonja
. Valljuk be Messi
nem tudja ily módon megtestesíteni ugyanezt
az argentin stílust, mint annak
idején Maradona, hiányzik belőle hozzá,
bármilyen jó játékos is, valami karizma.
Messi alárendeli ugyan magát a csapat érdekeknek és sokszor ezt hozzák fel nála
pozitívumként, de a válogatott béli kudarcok sora bizonyítja, hogy egy csapaton
belül nagyon fontos vezéregyéniséggé kellene válnia, ami a Barcelona sok szuper
sztárja között, mint felelősség eloszlik. A Barcelonában, ha nem megy az egyik
csatár sztárnak éppen, akkor még mindig lehet számítani rá, hogy mások a
csapatból majd megoldják ezt a feladatot. Cristiano
Ronaldo viszont pontosan, jól felépítve testesíti meg ezt a szerepkört a
csapataiban
, amit az EB is bizonyított. A döntőben a korai sérülése után, a
második félidő hajrájában visszatérve a kispadhoz, amolyan másodkapitányként tüzelte a csapatot, vagy a lengyelek elleni
büntetőpárbajban ő volt, aki meggyőzte egyik játékostársát arról, hogy ő is legyen
az első öt rúgó egyike. A Cristiano által megtestesített portugál foci azonban igazán csak a magyarok elleni csoportmérkőzésen
csillogott. Ennek parádés példája a sarkazós gólja, ami miatt a portugálok
Európa braziljai. Ugyanakkor a magyarok
ellen játszott mérkőzés volt az, ami a portugál tradíciókat segítette újra
értelmezni
.

A hagyományos portugál
erények a gyorsaság, a labdabiztosság, a kreativitás, nem hoztak sok eredményt
a csoportkörben. Az tökéletes védekező futballt játszó Izlandnak, sikerült
egyenlítenie, s nem tudta győzelemre váltani a mezőnyfölényt a portugál csapat.
Ausztria ellen is hasonló volt a helyzet és az is pech volt, hogy Ronaldo a
legnagyobb esélyüket, a 11-est kihagyta. A magyar csapat elleni győzelem az
utolsó körben már kényszer volt, hogy ne fenyegesse őket a kiesés veszélye.
Ennek megfelelően is játszottak és ez mutatott rá a fő gyengeségeikre. A portugálok, ahogy dominálni igyekeztek a
mérkőzésen, rések nyíltak a védelemben, amit a magyarok távoli átlövésekkel, a
végén gyors kontrákkal igyekeztek kihasználni.
Az EB leggólgazdagabb
mérkőzése 3-3 mutatta meg a portugál erényeket is, Cristiano két látványos és
nagy sebességen, lendületből végrehajtott góljaival. A másik csoportmérkőzés a
végén lehetővé tette, hogy már a döntetlen is elég legyen a tovább jutáshoz.
Azonban a kieséses rendszerben már teljesen más szellemű, más felfogású
portugál csapat játszott, ezután a mérkőzés után. A megreformált védelem és az
ellenfél játékmódját elrontani, annak hibáit kihasználni igyekvő játékmód,
mutatta az egyik új portugál erényt. Ezek az
erények természetesen egyrészt az edző felkészültségét, tudását, másrészt a
játékosok tanulékonyságát dicséri.

Napjaink
stratégiai és taktikai elvárásai


A kortárs labdarúgás és
így az üzleti élet is a gyors tanulási
és reagálási képességet várja el,
az eredményesség érdekében. A portugálok
a nyolcad döntőre átálltak a fegyelmezett csapatmunkára, a kreatív és támadó
szellemű középályát átváltották, az átjárhatatlan középpályára. A céljuk
elsősorban a középpálya közepének elfoglalása volt – mint a sakkban a centrum uralása – az első fázisban. A
középálya uralásával a szélek felé terelték a játékot, hisz láthattuk, hogy az
oldalsó beívelések a felállt védelmek ellen ritkán hoztak eredményt a labdarúgó
tornán.

portugál futball
Fotó forrása: www.totalsportek.com

A portugálok ezzel, inkább a kis csapatok stratégiáját kezdte
el alkalmazni
a kiesés rendszerben, a dominanciára törő nagyok helyett. Az
egyes csapatrészek között, mint az izlandiaknál gyakorlatilag nem volt hely, a
játékosok egy körülbelül 10-12 méteres sávban helyezkedtek el, mindig a labda
oldalára tolódva. A technikailag magasan képzett, labdabiztos portugálokat, így
sem csellel, sem passzal nem lehetett átjátszani. S így az ellenfélnek a
felállt fal ellen – amit szintén sok kis csapatnál láthattunk – akár
kétszer-háromszor is át kell forgatnia keresztlabdákkal a játékot a két
szabadon hagyott szél között. A beíveléseknél ugyanakkor arra kell számítania
az ellenfélnek, hogy az eladott
labdákból
a szélvész gyors portugálok, azonnal
kontrázni fognak
, mint a magyarok ellen, a belgák. Szintén a magyarok
belgák elleni, 4-0-s veresége mutatta meg, hogy a kinyílt védelmek, ahol
területe van a gyors támadóknak az öngyilkossággal érnek fel.

A portugáloknak így
sikerült olyan rendszert kialakítani, amiben
a csapat gyengeségei rejtve maradnak, az erényeik pedig, amint lehetőség adódik
rá, akkor érvényesülni tudnak
. A legfőbb erősségük, az lett, hogy megpróbálják
kihasználni az ellenfél esetleges hibáit. Míg a németek a brazíliai VB-n ezt az ellenfélhez alkalmazott taktikát,
a játék dominancia jegyében igyekeztek
alkalmazni
, addig a portugálok már
megelégedettek azzal, hogy az ellenfél hibáira építsenek.
S az ellenfelek
még a döntőben hazai pályán játszó franciák sem tudtak semmilyen működő taktikát
kitalálni a portugál retesz ellen. Nem beszélve arról, hogy a franciák szintén
hasonló játékmóddal múlták felül az elődöntőben domináns játékot mutató
németeket, méghozzá 2-0-val.

Az új
stratégia korszak a gyors reagáló képességre és az ellenfelek hibáira épít
, a tökéletes
biztonságot szem előtt tartva. Ahhoz azonban, hogy ez ne egy kis csapat, hanem
egy Európa bajnok együttes stratégiája és ennek fényében alkalmazott taktikája
legyen, szükség volt a játékosok magas
képzettségi szintjére
, ami a győzelmeket jelentette. S ez a magas technika
képzettség még a hosszabbítás után következő 11-es rúgásokra is magabiztosságot
kölcsönöz a játékosoknak.

kortárs stratégiák és taktikák
Így az üzleti életben
is a gyors reagáló képesség, a
konkurensek lépéseire adott megfelelő válaszok és a magas egyéni képzettség
kell
, hogy jellemző legyen. A magyar csapat a szövetségi kapitány Bernd
Storck személyében, – aki Dárdai Pál a kis csapatokra jellemző stabil
védekezés, terület leszűkítés taktikáját építette tovább – megfelelő tudású
vezető, ahhoz, hogy ezeket alkalmazni tudja. Jól látható volt a magyar csapaton, hogy milyen módon
alkalmazkodik a különböző játékmódokhoz
, játékhelyzetekhez, azonban a
játékosok képzettsége, a versenyhelyzetekhez szokott terhelés hiányzik ehhez. A kieséses szakaszban pontosan ez a
különbség rajzolódott ki az egy mérkőzéssel korábban még döntetlent játszó
portugálok és közöttünk.
Míg a mi játékosaink jobban elfáradtak, a
magasszintű terheltségben, csökkent a koncentráció, több volt az egyéni hiba,
addig a portugálok éppen emiatt emelkedtek ki, mert jobban bírták a többszöri
hosszabbításos helyzeteket egyénileg.

Ezt a képességet, hogy
egy versenyhelyzetben minél jobban
teljesítsünk
, még több energiát mozgósítsunk, csakis oly módon lehet elérni, ha folyamatosan ilyen szinten
versenyzünk.
Emiatt lenne fontos, amit a szövetségi kapitányunk is elmond,
ha a játékosok jobb és rendszeres játéklehetőséget biztosító klubokban
játszanának és a magyar klubcsapatok a nyári kampányidőszak közepére, augusztusra
nem fejeznék be a nemzetközi kupa szerepléseiket. A cégek számára, pedig rendkívül fontos tanúság, hogy folyamatos
kampányokkal, a nyári taktikai időszakra jellemző gyorsan változó, többféle
lehetőséget kipróbáló kampányokkal kell jártasságot
szerezni, ahhoz, hogy a
kortárs stratégiai és taktikai rendszerek világában eredményesek legyünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük