A közös tudás megteremtése a közösségekben

0
22.jpg




közösségépítés

A közösségi platformok
a tudás létrehozására és megosztására jönnek létre. Ez több, mint egy költői hitvallás,
a valódi és egységes közösségek mindig is ezen alapelvek mentén alakultak ki.
Ma már ebben fontos szerep jut annak is, hogy hogyan használjuk fel a
rendelkezésre álló technológiákat hozzá.





A technológiai fejlődés
miatt a jövőben, egyre kevesebb lesz a fizikai kapcsolat az emberek között.
Ebből
kifolyólag a közösségépítésben ezt
mindenképpen figyelembe
kell venni
és ennek mentén megtenni a  következő lépéseket.

 



– Az emberek csatlakozása
egymáshoz, az információk mentén történik
, aminél fontos csatlakozási pontokat
képez a tudás. Ezekből pontokból teremtve meg a közösségi tudás virtuális portálját.

– A jól felépített és
folyamatosan bővített tudás az a platform, amire a közösség épül.

– Az összefüggések, azonosságok a közösségen belül, hozzák létre azokat az
összefonódásokat, amik a közösség szívét jelentik.

– Az összefüggéseket,
az azonosságokat, az információforrások alkotják, teremtik
, ezeknek a pontoknak az üzenetei,
a közösség csatornáin keresztül jutnak el másokhoz.






A jövőben mindezek a
tényezők ösztönzik és megkönnyítik az értékes kapcsolatokat. A közösségek így
az összetartozás érzését erősítik, a kölcsönösség, kapcsolatok és a szociális
hálózatok építése segítségével. Ez mindig meghaladja az egyéni felfedezések
területét, mert a kohézió és a figyelem, az így létrejövő párbeszéd, újabb
tudásterületeket teremt.

Hálózatok
és hidak a közösségekben



tudásépítés a közösségekben



A közösség egyes tagjai
közötti kapcsolatok hidakat képeznek, aminek a segítségével erőforrások alakulnak
ki a közösség bevonásával. Az erőforrás az egész közösségi hálózat energiáiból,
közös tevékenységéből ered.
E közösségeken belül az információkhoz való
hozzáférés még mindig a legfontosabb funkciók egyike. A mai társadalmi bajok, egyik oka
éppen az elkülönítés, a hozzáférés hiánya, és annak képtelensége, bizonyos
információkhoz, eszközökhöz és lehetőségekhez.
Ez fosztja meg az emberek jórészt attól, hogy valóban részt vegyenek, és tevékeny részesei legyenek a
társadalmi életnek. A szociálisan hátrányos helyzetűek számára pontosan a
megfelelő, számukra fontos tudás létrehozása és az ehhez kapcsolódó információk
eljuttatása, oly módon, hogy abból használható tudás
és ne irreális elvárások szülessenek,
hiányzik nagyon a közösségépítési stratégiákból számos helyen.






A tudás építésen és az
információ áramláson keresztül is a legfontosabb szempontok az emberi kapcsolatok
lesznek. A közösségek arra teremtenek lehetőséget, hogy megérintse a másikat a
közös gondolkodás és legyen mihez kötnie az életét.

A jó közösség ereje arra ösztönzi az egyént, a közös témákon keresztül, hogy átgondolja
saját helyét a világban. A közösségek ily módon újra értékei lesznek az új
társadalomnak, mert éppen a kiközösítések, elkülönítések ellen dolgoznak. A jól
felépített közösségek, amikben folyamatosan épül a közös tudás, arra készteti minden egyes tagját, hogy
gondolkodjanak, hogy szélesítsék a látásmódjuk
.






Ezek a szempontok mind
inspirálják az embereket és az elképzeléseik erejét megsokszorozza. S a közös
gondolkodás szempontjai lebontanak más olyan tényezőket, amik az életben gátjai
a közeledésnek, lebontja a demográfia, gazdasági, vallási határokat is.
Egy 70 éves,
katolikus kisnyugdíjas, azonos elveket vallhat a közösségen belül, egy új
gazdag, ateista, 20 évessel is. A való életben enélkül, az azonos gondolatokra
épülő tudás nélkül lehetetlen lenne, hogy közös programok, vagy eszmecserék
történjenek, a korban és társadalmi helyzetben nagyon távol állók között. A
közös gondolatok, így rendkívüli nyitottságot és elfogadó képességet
teremtenek. A közösségépítés egyik stratégia célja ugyanis, a közösség
tagjainak az egyedi fejlődése is.      




Egyén és
közösség együttműködése



tudásépítés a közösségekben


Egy különleges blogot
ma már könnyű egy közösségnek megalkotnia, ahol társszerző lehet mindenki, így
építve a közös tudást. Ezen a honlapon mindenki létrehozhat saját
blogbejegyzést a témához kapcsolódó gondolataival. Ezeket a bejegyzéseket mások
tovább gondolhatják, tovább írhatják. A tovább
írhatóság és a tovább építhetőség
, fontos szempontjai egy mai értelemben
jól működő közösségnek, szemben mondjuk a merev szabályok és előre leírt
utasítások alapján működő „hagyományosnak” tekinthető társadalmi
csoportulásokkal. Ahogy telik az idő, az érdeklődési kör alapján a csoportba belépők
egyre jobban megismerik egymást. S így a közös megbeszélésekből nyert ihlet, még
élénkebbé és lelkesebbé teszi őket. Az ily módon kialakuló közösségek létszáma
rendszeresen folyamatosan nő, újabb embereket vonzva magukhoz. Lehet egyetlen
személy is a közösség alapítója, generátora, de idővel minden egyes tagban
kialakul az igénye arra, hogy folytassák a közösen elkezdett munkát és új
célokat valósítsanak meg.






Társadalmunk ma már
annyira heterogén, hogy az egyént számos téma iránti elköteleződés jellemezheti
egyszerre, ami demográfiai és társadalmi alapon teljesen különböző lehet, a
többi vele azonos ember érdeklődési területeitől. Így bárki egyéni
elképzeléseinek és érdeklődési körének mentén egyszerre több közösség részese
is lehet, ahol más-más típusú tudás építése folyik.
Sok ilyen közösségben
résztvevő véleménye, hogy megtanulják jobban átlátni az emberi kapcsolatok természetét,
értékelni az új véleményeket. Ezek a tapasztalatok pedig a sablonos és sztereotip gondolkodásmód ellen dolgoznak, ami segíti
az élet egyes folyamatainak az árnyaltabb és gazdagabb megértését.






A
közösségépítés új perspektívái


tudásépítés a közösségekben
A közösségek egyfajta
új perspektívát teremtenek az egyedi tudásukkal a hozzájuk tartozóknak. Ennek az egyedi tudásnak a segítségével, a
közösség tagjainál az élet rövidségét is a bölcsesség érzése hatja át. A
megteremtett bölcsesség által elért idősebb és fiatalabb gondolkodók is tudják,
hogy a bölcsesség segítheti az embereket abban, hogy ellenállóbbak maradjanak a
bizonytalanság idején is.
A beszélgetés, a kommunikáció az alapja a közös
bölcsességnek, ami a személyes bölcsességünket is meghatározza a mindennapi
életünkben. A személyes, közösségi tudás alapján létrehozott bölcsesség inspirálja
az elképzeléseket, és megerősít abban az egyént, hogy a jó beszélgetés valóban építő
jellegű. S éppen a valódi, mélyen elgondolkodtató beszélgetésekből van
kevesebb, a felszínesek, önigazolókkal
: aktuális események, divatok, használati
eszközök, élethelyzetekről, emberi kapcsolatokról szólókkal szemben. Ugyanakkor
viszont ezeknek a beszédaktusoknak a megértése is sokkal árnyaltabb lenne, ha valódi közösségi
beszédmód alkotja azt a tudást, azt a látásmódot, amivel hozzáállunk ezekhez a
témákhoz, a bulvár írások, filmek, technikai jellegű, életvezetési tippek és
tanácsok helyett.






A közösségi beszédmód
révén
, ami valódi tudásra épül, pontosan átgondoljuk és értelmezzük ezeket az
élethelyzeteket, témákat és nem közhelyekhez, sablon gondolatokhoz nyúlunk,
amiről azt gondoljuk, széles tömegek is megértenek. Sőt a gondolatainkkal már nem
a széles arctalan, tömegnek, hanem az ismert és gondolatgazdag közösségnek
kívánunk megfelelni.






Az ideális, ilyen módon
működő és valóban inspiráló közösség
létrehozása, gazdagabbá teszi az életünk
. Ilyen közösséget teremteni,
fenntartani és a kapcsolati hálót benne ápolni, azonban nem olyan egyszerű
feladat. Mindez sok kihívással, sok munkával és a közösség megfelelő tagjainak
gondos felkutatásával jár.
Azonban erre kell törekednünk, a felszínes
társadalmi kapcsolatok helyet, az élet, a művészetek, a sport, a tudomány, vagy
az üzlet bármely területén, mert nemcsak gazdagabbá, de termékenyebbé is teszi
a jó közösség az életünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük